Tizenöt évet kaptam végül, hát leülöm
Tizenöt éve nincs szerencsém, leküzdöm
Tizenöt éves voltam, csak tizenöt
Tizenötezret loptam el, így kezdődött
A sorsom csak úgy jött,
Hisz gyerek voltam még, ez a mentség

Apám nem volt, anyám már rég meghalt
Az intézetben rosszul bántak – hogy meghat!
Elszöktem, és az utcán éltem, csavarogtam
Rossz emberekkel rosszkor találkoztam
Jött minden, ami kell,
És nem figyeltem fel, hogy mit követek el

Refr:
Egy elrontott év volt, melyben érkeztem
Egy elrontott században kell élnem
A vétkesek bírálják, kik vétkeztek
És visszaút nincs már, hogyha tévedtek

Nem tudtam, hol a vége, még meddig mehetek el
Nem is tudom, miben bíztam, kinek hittem el
Hogy nem történik semmi rossz,
Hogy körülöttünk senki nem gonosz
A társaimat mind szerettem
Azt hittem, kiállnak mellettem
Kis hiba csúszott be, és engem köptek be
A rohadt életbe!

Refr.

Tizenöt év – Nincs több álom, ez a vég, azt hiszem
Tizenöt év – Nem számít már, hogy mit miért tettem
Tizenöt év – Nincs már senki, ki elfeledtetné,
Hogy hova kerültem, s mi lett belőlem
Miért? Miért kell, hogy éljek?
Az, hogy nap mint nap bűnhődjek?
Tudom már, megtennék mindent

Refr.

Kapcsolódó cikkek

• Tudom, tudom
• Tarts velem
• Randevú
• Ragadom
• Part a tó szélén
• Ott várok rád
• Nem menekülhetsz
• Nem az a tét
• Mondd meg a neved
• Mi a gond